Rohamosan közeleg a brazíliai labdarúgó világbajnokság, így itt az ideje, hogy az afrikai futballal foglalkozó blog is lassan ráhangolódjon a nagy eseményre. A három részesre tervezett beharangozó első két darabja a kontinens eddigi vb-szereplésével foglalkozik majd, míg az utolsóban az idei tornára kijutott válogatottak felkészülésével és esélyeivel.
Ahogy az afrikai labdarúgás VB-történetével foglalkozó első bejegyzésben már láthattuk, a kontinens 1934-ben induló világbajnoki szereplései során kezdetben egy szinte folyamatos fejlődési ütem figyelhető meg, leginkább az 1970-es első pontszerzéstől, az 1978-as első győzelmen, az 1982-es remeklésen, és az 1986-os első nyolcaddöntőn át egészen Kamerun 1990-es negyeddöntőjéig. Ezen a határon azonban azóta sem sikerült továbblépni, az 1994-ben meggyőző játékkal rajtoló Nigéria elbukott már a tizenhat között, így az egyenes ívű fejlődés megakadt. Noha 1986 óta minden egyes tornán továbbjut egy afrikai csapat a csoportjából, a negyeddöntőig összesen csak háromszor sikerült eljutni, onnan az elődöntőbe pedig egysezr sem, az igazi nagy áttörés pedig a legutóbbi, "hazai" rendezésű VB-n is elmaradt. Nézzük azonban most át részletesebben, mi történt a mezőny 1998-as 32 csapatosra bővítése óta, vagyis azokon a világbajnokságokon, melyeken már 5 csapat kvalifikálhatta magát a fekete kontinensről.
1998 - Franciaország
A labdarúgó világbajnokságok történetében a franciaországi torna volt az első, melyen már 32 csapat vehetett részt, és így az első, melyre 5 afrikai csapat is kijuthatott a kontinentális selejtezőkön. A 38 nevező válogatott közül az apartheid miatt sokáig kizárt, és mindössze 1992 óta újra FIFA-tag Dél-Afrika is győztesen került ki és először vehetett részt a VB-n.
Nigéria
A "szuper sasok" a '94-es biztató játék és keserű kiesés után nagy reményekkel várták az újabb világbajnokságot. A selejtezőket még Philippe Troussier vezetésével vívták meg sikeresen, a VB előtt mégis leváltották a francia szakembert és végül a nagy világutazó Bora Milutinoviccsal utaztak Franciaországba. Az első körben rögtön megverték a csoportjuk favoritjának számító Spanyolországot egy változatos mérkőzésen. A 21. percben ugyanisFernando Hierro a hispánoknak szerzett vezetéste egy szabadrúgásból, ám Mutiu Adepoju (a csapatképen az első sor bal szélén) három perccel később egyenlített. A második félidő elején aztán Hierroremek asszisztja és Raul kapásgólja után megint hátrányba kerültek a nigériaiak, és egészen a 73. percig nem is tudtak válaszolni, akkor is Andoni Zubizarreta kapus hibája kellett Garba Lawal lövése (?) után az újabb egyenlítéshez. Öt perccel később aztánSunday Oliseh parádés lövéssel lőtte ki a jobb sarkot, így ebben az évben is egy biztató győzelemmel kezdtek a zöldek (3-2). A lendület kitartott a Bulgária elleni találkozóra is, ahol Victor Ikpeba (álló sor jobbról a második) 28. percben szerzett góljára nem érkezett válasz (1-0). A többi találkozón született döntetlenek miatt Nigéria ezzel már biztosan megnyerte a csoportot, de ezúttal sem zárt száz százalékosan afrikai csapat csoportkört, hiszen Paraguay ellen egy csúnyább vereséggel zárt a társaság, ami az így az utolsó körben hiába gálázó spanyoloknak fájt leginkább. Celso Ayala korai góljára Wilson Orumamég válaszolt, a második félidőben azonban érkezett Miguel Benitez és José Cardozotalálata, melyekkel Paragauy jutott tovább a második helyen (1-3).
A nigériai hálóőr Peter Rufai a csoportmérkőzéseken mutatott biztonytalanságokat, a nyolcaddöntőben azonban a Dánia ellen elszenvedett csúfos vereséget már aligha lehet az ő nyakába varrni, hiszen az észak-európaiak szebbnél szebb akciók végén vették be a hálóját. Peter Moller már a 3. percben megkezdte a gólgyártást, amit Brian Laudrup a 12. percben folytatott. A második félidőben Ebbe Sand csapta be az ezen a meccsen igen indiszponált Taribo Westetmielőtt a kapuba lőtt és negyedórával a vége előtt még a jobbhátvéd Thomas Helveg is betalált. Ezután ugyan gyorsan szépített Tijani Babangida, a nigériai csapatra eddig jellemző könnyed játék azonban ezúttal sem volt elég a negyeddöntőbe jutáshoz (1-4).
Marokkó
A kontinentális rekordnak számító negyedik (a mai napig azonban utolsó) világbajnokságára készülő Marokkó szövetségi kapitánya a négy évvel korábban még Kamerunt irányító Henri Michel volt. Az első ellenfél, Norvégia ellen Moustapha Hadji szerzett vezetést a 37. percben, ám az első félidő hosszabbításában egy felívelt szabadrúgás után aYoussef Chippo egy szerencsétlen mozdulattal a saját kapujába csúsztatta a labdát. A 60. percben aztán Abdeljalil Hadda góljával ismét az "Atlasz oroszlánjainál" volt az előny, ám Dan Eggen nem sokkal később egyenlített, újra egy felívelt szabadrúgásból, így a végeredmény döntetlen lett (2-2). A második találkozó a címvédőBrazília ellen egy sima vereséget hozott, Ronaldo, Rivaldo és Bebeto is betalált Ben Zekrihálójába (0-3). Mivel Norvégia ikszelt a második meccsén is, úgy tűnt, Marokkó Skócialegyőzésével továbbjuthat a csoportból és ennek megfelelően Salaheddine Bassir meg is szerezte a vezetést a 23. percben, majd a második félidő elején Badda emelése is a hálóba hullott. Ezután Burley kiállításával emberhátrányba is kerültek a skótok, a 85. percben pedig Bassir lövése pattant egy védő lábáról a kapuba (3-0). Csakhogy mindeközben egészen váratlan fordulatot vett a csoport másik mérkőzése, ahol a csoportgyőzelmükben már biztos brazílok ellen Norvégia csak győzelem esetén előzhette meg Marokkót. A 78. percben ráadásul Bebeto a brazíloknak szerzett vezetést, és ekkor úgy tűnt, semmi sem veszélyezteti az észak-afrikaiak nyolcaddöntőbe jutását. A 83. percben azonban Tore André Flo kiegyenlített, majd az utolsó percben Esfandiar Baharmast amerikai játékvezető egy egészen nevetséges büntetőt ítélt a norvégok javára, amit Kjetil Rekdal értékesített is (2-1), ezzel pedig Marokkó búcsúzott a további küzdelmektől, sőt azóta nem is sikerült eljutniuk a világbajnokságra.
Kamerun
Kamerun sem akart lemaradni Marokkó mögött, és szintén negyedszer vívta meg sikeresen a vb-selejtezőket Jean Manga Onguéné irányításával. A vezetők azonban nem tanultak a négy évvel korábbi hibából, és ezúttal is külföldi szövetségi kapitányt neveztek ki a torna előtt, mégpedig az 1986-os selejtezőket már elbukó Claude Le Roy személyében. Franciaországban az első mérkőzésen Ausztria volt az ellenfél, a 77. percben a balhátvéd Pierre Njanka (a csapatképen az első sor közepén) parádés szóló végén szerezte meg a vezetést, ám a rendes játékidő letelte után egy elképesztő védelmi rövidzárlatot kihasználva egyenlített Toni Polster (1-1). Ezután a megelőző VB ezüstérmese, Olaszország következett és Roberto Baggio beadásából Luigi Di Biagiohamar be is talált Jacques Songo'o hálójába. A kameruniak sorsa akkor látszott megpecsételődni, amikor Raymond Kalla (álló sor balról a harmadik) második brutális belépője után megkapta második sárga lapját a 42. percben, így a mérkőzés utolsó negyedórájában Christian Vieri kétszer mattolta még a védelmet (0-3). Még így is maradt remény az utolsó körre, ahol egy Chile elleni győzelem a továbbjutást jelentette volna. Csakhogy a 20. percben José Sierra remekül csavart egy szabadrúgást a bal felső sarokba és elszállni látszott a remény, különösen akkor, amikor Rigobert Song (álló sor jobbról a második) az 51. percben piros lapot kapott Vágner László játékvezetőtől, ezzel pedig ő lett az első labdarúgó, akit két VB-n is kiállítottak (Zidane-nak 1998-ban és 2006-ban "sikerült" ezt teljesítenie). Öt perccel később azonban immár emberhátrányban egyenlített ki Patrick M'Boma (első sor bal szélén), sőt, nem sokkal később Fuentesmellett fejelt le egy labdát François Omam-Biyiknek (álló sor bal szélén), ám mire a '90-es Argentína elleni mérkőzése hálóba lőtt, Vágner játékvezető már a sípjába fújt, látszólag tévesen lökést vélt felfedezni a megelőző fejesnél. Az utolsó percekben még Lauren is a kiállítás sorsára jutott, így ismét dicstelenül búcsúztak a "szelídíthetetlen oroszlánok" a tornától. Anélkül, hogy konspirációs elméleteket gyártanánk, érdekességképpen megjegyezhetjük talán, hogy az 1998-as VB-n két afrikai válogatott kiesésében is jelentős szerepet játszott egy-egy játékvezetői hiba.
Dél-Afrika
Az apartheid után a nemzetközi vérkeringésbe '92-ben visszatérő dél-afrikai labdarúgás az évtized második felében a fénykorát élte. Az Orlando Pirates 1995-ben afrikai BL-t nyert, '96-ban a válogatott megnyerte az Afrikai Nemzetek Kupáját, '98-ban ezüstérmesek lettek és kijutottak első világbajnokságukra is. A helyi labdarúgó szövetség vezetőit sem kerülte el azonban a VB előtti edzőváltás őrülete, és Clive Barker, majd Jomo Sono helyét az épp Nigériától a sikeres selejtezők után elbocsátott Philippe Troussier vette át. A VB-n első ellenfelük a későbbi győztes Franciaország volt és nem is igazán tudtak ellenállni a hazaiaknak. Christophe Dugarry az első félidő végén fejelt a hálóba, a második játékrészben Pierre Issa (a csapatkép álló sorában balról a harmadik) ért olyan szerencsétlenül a labdába, hogy a saját kapujába pattant a labda, a hosszabbításban pedig még Thierry Henry is bevette Hans Vonk hálóját (0-3). A Dánia elleni meccs már jobban sikerült, Allan Nielsen gólja után ugyan már a 12. percben hátrányba került a "Bafana bafana", de az 51. percben Benny McCarthy (első sor közepén) kiegyenlített. Az utolsó fél órában még két dán és egy dél-afrikai piros lap színezte a találkozót, Quinton Fortune (első sor bal szélén) bombája pedig majd' eltörte a keresztlécet, de az eredmény azonban már nem változott (1-1). Szaúd-Arábia minél nagyobb arányú legyőzésével még maradt volna esély a továbbjutásra, ésShaun Bartlett be is talált már a 18. percben, a további találatok azonban elmaradtak, sőt az első félidő hosszabbításában Sami al Djaber egy könnyű síppal befújt tizenegyesből kiegyenlített. A második játékrész közepén a chilei játékvezető Mario Sanchez újabb büntetőt ítélt az ázsiai csapatnak, amit ezúttal Youssef al Tunayanértékesített. Az egyenlítés az utolsó percben egy újabb tizenegyesből végül összejött,Bartlett volt az ítéletvégrehajtó, de Dél-Afrika végül győzelem nélkül távozott első VB-jéről (2-2).
Tunézia
Húsz év szünet után második világbajnokságára jutottak ki a "kárthágói sasok" a lengyel Henryk Kasperczak vezetésével. Az első találkozójukatAnglia ellen vívták, és mindkét félidő végén kaptak egy-egy gólt, mégpedig Alan Sherarer fejese és Paul Scholes lövése révén (0-2). A tunéziaiaknak a következő mérkőzésen sem sikerült betalálniKolumbia ellen, viszont Carlos Valderrama passzátLeider Preciado gólra váltotta a 82. percben (0-1). Az utolsó körben a csoportot megnyerő, addig száz százalékos Románia következett. A tunéziaiak egyetlen gólját a 12. percben egy alighanem tévesen befújt büntető hozta meg, az ausztrál Lennie játékvezető jóindulatát Skander Souayehhasználta ki. A mérkőzésre egységesen beszőkített fejjel kiálló románok a 71. percbenViorel Moldovan révén egyenlítettek, a végeredmény döntetlen lett (1-1). Míg '78-ban Tunézia a kontinens első VB-győzelmét szerezte, ezúttal csak egyetlen szerzett ponttal búcsúztak a világbajnokságtól.
2002 - Japán/Dél-Korea
A VB-k történetének első ázsiai rendezésű tornáján ismét öt afrikai válogatott, a selejtezőkre pedig már 51 ország adta le a nevezését. A sikeres csapatok között végül egy újoncot is találhattunk, a Marokkót gólkülönbségével megelőző Szenegál válogatottját, és némileg meglepő módon éppen ők produkálták a kontinens csapatai közül a legjobb teljesítményt.
Szenegál
"Teranga oroszlánjainak" eddigi egyetlen VB-részvétele ugyanúgy indult (és ugyanúgy végződött), mint Kamerun menetelése 1990-ben, nevezetesen a regnáló világbajnok legyőzésével. Franciaország ellen elsősorban a középpályás védekezést erősítette meg a múlt ősszel rákban elhunyt francia szövetségi kapitányBruno Metsu (szenegáli muszlim feleségével kötött házassága előtt a muszlim vallással az Abdou Karim Metsu nevet is felvette), amivel a megelőző EB-t is megnyerő franciák nem tudtak mit kezdeni. A győztes találatot El Hadji Diouf (a csapatképen első sor balról a második) előkészítése után Bouba Diop (álló sor balról a harmadik) szerezte a 30. percben, miközben, David Trezeguet, Thierry Henry és Khalilou Fadiga (álló sor balról a második) is eltalálta egyszer a kapufát (1-0). A második mérkőzésen Dánia ellen Salif Diao (első sor jobbról a második) hozott össze egy tizenegyest, amit Jon Dahl Tomasson értékesített is a 16. percben. Az 52. percben újraDiouf asszisztja után épp a korábban hibázó Diao egyenlített egy kontra végén, majd hogy mindenféle szempontból a meccs legfontosabb emberének legyen mondható, a 80. percben begyűjtött egy piros lapot is, az eredmény azonban már nem változott (1-1). Az utolsó csoportmeccsen egy döntetlen kellett a biztos továbbjutáshoz Uruguay ellen. A 20. percben El Hadji Diouf tizenegyest harcolt ki, amit Fadiga értékesített és a szünetigBouba Diop még kétszer betalált, vagyis három gólos előny birtokában rendkívül kényelmes helyzetben vonultak le a szünetre a szenegáliak. Talán túlságosan is megnyugodtak a nyugat-afrikaiak, ugyanis a második játékrészben szépített Richard Morales és Diego Forlán, két perccel a meccs vége előtt pedig Alvaro Recoba egyenlített büntetőből, sőt, Morales még a hosszabbításban csúnyán a kapu mellé fejelt egy ziccert, így végül Szenegálnak a szerencsére is szüksége volt, hogy bejusson a nyolcaddöntőbe (3-3).
A legjobb tizenhat között Svédország ellen hátrányba kerültek Bruno Metsu fiai a 11. percben, amikor Henrik Larsson fejelt a kapuba egy szöglet után. Ezután Dioufadott volna újabb gólpasszt Bouba Diopnak, ám a partjelző tévesen lest jelzett, de a 37. percben Henri Camara egy távoli lövéssel kiegyenlített. A rendes játékidőben több gól már nem esett, a hosszabbításban pedig a svédek csak egy kapufáig jutottak, a túloldalon viszont Henri Camara a 104. percben betalált, ami az akkor érvényben lévő aranygól szabály miatt a mérkőzés végét is jelentette (2-1). A negyeddöntős ellenfél Törökország sem tűnt legyőzhetetlennek, a mérkőzésen talán valamivel többet is támadtak "Teranga oroszlánjai", ám gólt szerezniük nem sikerült. A hosszabbításból nem telt el sok idő, amikor egy villámgyors török kontra végén Ilhan Namsiz megszerezte az ezúttal az afrikaiaknak nem kedvező aranygólt, így ezúttal is elbukott a fekete kontinens válogatottja az elődöntő kapujában (0-1). Kamerun
Mivel Marokkó ezúttal elbukott a selejtezők során Szenegál ellen, a friss Afrika Kupa győztes Kamerun egyedül vált a VB-szereplések tekintetében csúcstartóvá a kontinens válogatottjai közül, hiszen már ötödik tornáján szerepelhett, ráadásul a 2000-ben megnyert olimpiai aranyérem tovább növelhette a csapat önbizalmát. A szövetségi kapitány ezúttal már a selejtezőkön is a német Winfried Schäfer volt, a felkészülés azonban így sem volt zavartalan. A játékosok a prémiumok körüli viták miatt sztrájkot hirdettek és csak öt nap késéssel indultak el a tornára, ráadásul az időjárási körülmények miatt Bangkokban meg kellett szakítaniuk pár napra az utazásukat. Az ujjatlan mezüket a FIFA tiltása miatt egy fekete betéttel megtoldó kameruniak Japánban az első összecsapásukat Írország ellen vívták és a 39. percbenSamuel Eto'o előkészítése után Patrick M'Boma megszerezte a vezetést. A második félidő elején azonban egy ártalmatlannak tűnő beadást Raymond Kalla rossz helyre fejelt ki, a szemből érkező Matt Holland pedig kilőtte a hosszú sarkot (1-1). A döntetlen után minél nagyobb arányban le kellett volna győzni a németektől korábban nyolcat kapóSzaúd-Arábiát, ám végül egyetlen egyszer talált be Samuel Eto'o, mégpedig a 66. percben (1-0). Ezek után Németország ellen kellett volna produkálniuk valamit a "szelídíthetetlen oroszlánoknak", a 40. percben emberelőnybe is kerültek Carsten Ramelöwkiállítása miatt, ám emberhátrányban is a németek szerezték meg a vezetést Marco Boderévén Klose asszisztja után. A 77. percben aztán Patrick Suffo is begyűjtötte második sárga lapját, így az emberelőny is elveszett, ráadásul két perccel később Michael Ballackbeadását Klose fejelte a hálóba (0-2). Így minden idők egyik legerősebb kameruni válogatottja dicstelenül búcsúzott már a csoportkör végén. Dél-Afrika
A második világbajnokságára készülő "Bafana bafana" a selejtezők során még Carlos Queiroz irányításával vette sikerrel az akadályokat, ám a portugál szakember a torna előtt a labdarúgó szövetséggel kialakult ellentétek miatt távozott, helyét pedig Jomo Sono, a '70-es évek legendás játékosa vette át, aki a Jomo Cosmos klub tulajdonosa (a New York Cosmosban voltPelé csapattársa egykor). A válogatott első ellenfeleParaguay volt, melyben Roque Santa Cruzmegszerezte a vezetést a 39. percben a beívelt szabadrúgásra rosszul kimozduló André Arendse (a csapatképen álló sor jobbról a harmadik) kapus mellett, az 55. percben pedig Francisco Arce már a kapuba tekert egy másik szabadrúgást így már két gólos volt Dél-Afrika hátránya. Nem sokkal később azonban Teboho Mokoena (álló sor jobbról a második) egy szerencsésen megpattant lövéssel szépített, az utolsó percben pedig Sibusiso Zuma (első sor balról a második) büntetőt harcolt ki, amiből Quinton Fortune (első sor jobbról a második) betalált és végül pontot mentett (2-2). A következő ellenfél Szlovénia volt, akik ellen az egyetlen gólt a 4. percben Siyabonga Nomvethe (első sor közepén) szerezte, így megszületett a "Bafana bafana" első VB-győzelme (1-0). Az utolsó körbenSpanyolország ellen egy döntetlen már biztos továbbjutást ért volna, ám ezúttal az ellenfél, nevezetesen Raul talált a 4. percben a hálóba Arendse kapus újabb elképesztő hibája után. Benny McCarthy (első sor bal szélén) a 31. percben kiegyenlített, ám még az első félidő legvégén Gaizka Mendiete is betalált egy szabadrúgásból. Az 53. percben aztán a középhátvéd Lucas Radabe (álló sor jobb szélén) fejesével újra egyenlített Dél-Afrika, ám nem tarthatott sokáig az öröm, három perccel később Raul megint a hispánoknak szerzett előnyt. Erre már nem sikerült válaszolni (2-3), mivel pedig a félidőben még hátrányban lévő Paraguay-nak sikerült a 84. percben kétgólosra növelnie az előnyét Szlovénia ellen, így azonos ponttal és gólkülönbséggel végeztek Jomo Sonocsapatával, viszont több rúgott góljuk révén a dél-amerikaiak jutottak a nyolcaddöntőbe. Tunézia
Miután a selejtezők után a francia szövetségi kapitány, a VB-t már Marokkóval és Nigériával is megjáró Henri Michel úgy érezte, nem kap elég támogatást a szövetségtől és távozott a kispadról, helyét Ammar Souayah vette át a világbajnokságon. A csoport ugyan nem tűnt különösebben nehéznek, ám így is túl nagy falatnak bizonyult a "kárthágói sasoknak". Először Oroszországtól szenvedtek vereséget Jegor Tyitov és Valerij Karpin gójaival (0-2), majd Belgiumellen sikerült egy szorosabb találkozón a pontszerzés. A 13. percben a jelenlegi belga szövetségi kapitány Marc Wilmots még a "vörös ördögöknek" szerzett vezetést, négy perccel később azonban Raouf Bouzaiène egy parádés szabadrúgással egyenlített, a hátralévő időben pedig már nem esett több gól (1-1). Az utolsó csoportkörben a házigazdaJapán volt a tunéziaiak ellenfele és ismét sim vereség lett a vége. Morishima Hiroaki a 47. percben szerezte meg a vezetőgólt, amit Nakata Hidetoshi a 75. percben duplázott meg (0-2). Akárcsak négy évvel korábban, Tunézia ezúttal is győzelem nélkül és egyetlen lőtt góllal búcsúzott. Nigéria
A "szuper sasok" nagyon nehéz csoportba kerültek ezúttal és teljesítményük is jócskán elmaradt a korábban megszokottól. A selejtezőket sikerrel megívó szövetségi kapitány Shaibo Amodut az év eleji Afrika Kupán szerzett bronzérem után elbocsátották, helyét pedig Festus Onigbinde vette át, aki sok fiatalnak is lehetőséget adott. Az első ellenfél Argentína volt, mely Gabriel Batistuta 63. percben szerzett fejesgóljával győzött (0-1). Svédország ellen márJoseph Yogo (a csapatképen álló sor balról a harmadik) beadása után Julius Agahowa (álló sor jobbról a második) góljával sikerült megszerezni a vezetést a 27. percben, ám Henrik Larsson a 35. percben egyenlített, majd a 63. percben egy büntetőt is kiharcolta, amit ő maga értékesített, ezzel pedig meg is nyerte a svédeknek a találkozót (1-2). A kiesés ekkor már biztos volt, de a pontszerzés az utolsó meccsen Anglia ellen végül még összejött, hiszen gól nélküli döntetlen lett a végeredmény (0-0), azonban így is a csoport utolsó helyén végzett Nigéra.
2006 - Németország
A 2006-os VB kontinentális selejtezőire is 51 ország adta le a nevezését, a tornára kijutó öt csapat közé pedig ezúttal négy újonc is bekerült, miközben olyan komolyabb VB-múlttal rendelkező csapatok estek ki, mint az előző tornán negyeddöntős, ezúttal Togo mögött végző Szenegál, az Elefántcsontpart által kiütött Kamerun vagy az Angolával nem boldoguló Nigéra.
Ghána
Ghána ugyan régóta a kontinens futballjának elitjébe tartozott, a VB-selejtezőket azonban valahogy korábban mindig elbukták. Ratomir Dujkovicszövetségi kapitány vezetésével azonban ezúttal végül sikerült elérni a nagy álmot, és megmutatni magukat a nagyvilágnak. Bemutatkozásuk nem is sikerült rosszul, bár első mérkőzésükön vereséget szenvedtek a későbbi aranyérmes Olaszország ellen. A 40. percben Andrea Pirlo egy távoli lövése talált utat Richard Kingson (a csapatképen az álló sor jobb szélén) hálójába, majd a hajrában Samuel Kuffour (álló sor balról a harmadik) hibája után Vincenzo Iaquinta adta meg a kegyelemdöfést (0-2). A második találkozón ugyanakkor megszületett a válogatott történetének első VB-győzelme, Csehország ellen.Asamoah Gyan (első sor bal szélén) révén már a második percben meg volt az előny, mégpedig Tomas Ujfalusi elhibázott mozdulata után. A cseh védő talán még nagyobbat hibázott a 65. percben, amikor utolsó védőként odarúgott Matthew Amoahnak (első sor jobbról a második), ezért pedig piros lapot kapott, Ghána pedig tizenegyest. A büntetőhözAsamoah Gyan állt oda, de elhibázta első VB-büntetőjét (is). Az emberelőnyt azonban a 82. percben Sulley Muntari (első sor jobb szélén) góljával a 82. percben sikerült kihasználni (2-0). Ezek után egy ki-ki mérkőzés következett az Egyesült Államok ellen, melyen Haminu Draman góljával sikerült vezetést szerezni a 22. percben. Ezt még a 43. percben kiegyenlítette Clint Dempsey, ám még az első félidő hosszabbításában büntetőt harcolt ki Razak Pimpong, amit Stephen Appiah (álló sor balról a második) értékesített is. A második játékrészben már nem esett több találat (2-1), így a "fekete csillagok" első VB-szereplésükön rögtön továbbjutottak a csoportjukból.
A nyolcaddöntőben viszont Brazília volt az ellenfél, a címvédőnek pedig nem sikerült megnehezíteni a dolgát. Ronaldo már az 5. percben betalált szokásához híven kicselezve Kingston kapust is, Adriano az első félidő hosszabbításában combbal duplázta meg az előnyt. A 81. percben Asamoah Gyan megkapta második sárga lapját, miután nagyon gyengén próbált meg eljátszani egy tizenegyest, a kegyelemdöfést pedig a 84. percben Zé Roberto révén adták meg az emberelőnybe kerülő brazilok. Ghána ugyan többet támadott valamivel ellenfelénél (18-11 lett a lövések aránya), ám a negyeddöntőbe kerülésre ezúttal még igazából esélye sem volt a csapatnak.
Elefántcsontpart
Az év eleji Afrika Kupa döntőjében a rendező Egyiptommal szemben csak büntetőkkel alulmaradó Elefántcsontpart már a kontinens egyik legerősebbnek tartott gárdájaként érkezett a világbajnokságra, ám nagyon nehéz csoportba került. Ezúttal az "elefántoknál" bukkant fel a kispadonHenri Michel, akinek tanítványai Argentína ellen kezdték meg a szereplésüket. Már az első félidőben betalált Hernan Crespo és Javier Saviola, amire csak a hajrában tudott válaszolni Didier Drogba (1-2). A következő összecsapás sem ígérkezett egyszerűbbnek, hiszen Hollandia volt az ellenfél. Ezúttal is elég gyorsan két gólos hátrányba került az elefántcsontparti csapat, előbb Robin van Persie, majd Ruud van Nistelrooy talált Jean-Jacques Tizié hálójába. BárBakary Konénak a 38. percben sikerült szépítenie, az egyenlítés már nem jött össze (1-2). Ezzel minden remény elszállt a továbbjutásra is, az utolsó körben a hasonló cipőben járó Szerbia és Montenegró csapata ellen azonban az első VB-győzelem összejött. Pedig a mérkőzés most is ugyanúgy kezdődött, mint a korábbiak, hiszen Nikola Zsigics és Szasa Ilics góljaival a 20. percre már két gólos hátrányban voltak az "elefántok". A 35. perben azonban Milan Dudics buta kezezése miatt Aruna Dindane büntetőből szépített, az első félidő legvégén pedigAlbert Nadj második sárga lapja után emberelőnybe is kerültek a narancssárga mezesek. A 67. percben Dindane-nak sikerült kiegyenlítenie, a 86. percben pedig egy újabb kezezés miatt kapott tizenegyesből Bonaventure Kalou a győztes gólt is megszerezte. Cyrille Domoraud hosszabbításban kapott piros lapja már nem változatott semmin (3-2).
Angola
Angola történetének egyetlen világbajnokságára hazai szövetségi kapitánnyal, Luís Oliveira Gonçalvesseljutott ki, mégpedig az előző három tornára egyaránt kijutó Nigéria kiverésével a selejtezőkben. A tornán a "fekete antilopok" az első találkozójukatPortugáliával játszották, és Pauleta Figo előkészítés után szerzett korai góljára nem tudtak válaszolni (0-1). A második találkozó Mexikó ellen a közép-amerikaiak főlénye ellenér gól nélküli döntetlennel ért végett, pedig a 79. perctől André kiállítása után emberhátrányban is játszotta a meccs végét Angola (0-0). Az utolsó csoportkörben Irán következett, a 60. percben Figueiredo beadását a csereként beállt Flávio a hálóba fejelte és megszerezte Angola első VB-gólját. Az első győzelem azonban nem jött össze, ugyanis a 75. percben egy szöglet után Sohrab Bakhtiarizadeh kiegyenlített (1-1). Tunézia
A franciákat EB-győzelemig vezető Roger LemerreTunéziába tette át a székhelyét, és a 2006-os VB-n is ő irányította a "kárthágói sasokat". Számukra az első mérkőzés nyújtotta a legnagyobb lehetőséget jó eredmény elérésére, hiszen az ellenfél a csoportban leggyengébbnek tartott Szaúd-Arábia volt. A később drogkereskedelemért egy éves börtönbüntetésre ítélt Zied Jaziri (a csapatképen első sor balról a második) a 23. percben meg is szerezte a vezetést, amikor egy felívelés után lecsorgó labdát szép mozdulattal, félfordulatból a levegőben vágott a hálóba. A második félidőben azonban Yasser al-Kahtani góljával egyenlítettek, majd a hajrában a kitámadó tunéziaiakat lekontrázva Sami al-Djaber révén fordítottak a szaúdiak. Végül a 93. percben sikerült egy pontot mentenie Radhi Jaidinek (álló sor bal szélén) (2-2), a döntetlen azonban nem ígért túl sok jót a folytatásra. Spanyolországellen ugyanakkor Jaouar Mnari (álló sor jobbról a második) korai góljával a 71. percig előnyben volt Tunézia, ekkor azonban Ali Boumnijel (álló sor jobb szélén) hibáját kihasználva Raul, majd kétszer Fernando Torres is betalált (1-3). Az utolsó csoportkörben egy Ukrajna elleni győzelem még továbbjutást ért volna, ám az első félidő hosszabbításában Jaziri megkapta második sárga lapját, a 70. percben pedig Sevcsenko műesése után kapuba lőtte a paraguay-i bíró által befújt tizenegyest (0-1).
Togo
A selejtezőkön bravúrosan szereplő Togo élén is sikeres nigériai szövetségi kapitányt Stephen Keshit (jelenleg hazája válogatottját irányítja) három hónappal a VB rajtja előtt elbocsátották és helyére a német Otto Pfistert nevezték ki. A torna előtti edzőváltás ezúttal is rossz döntésnek bizonyult, az első mérkőzésen Dél-Koreától is vereséget szenvedtek a "karvalyok". BárMohamed Kader (a csapatképen az első sor bal szélén) a 31. percben megszerezte a vezetést, pár perccel később pedig Yao Junior Senaya (első sor jobbról a második) a kapufát is eltalálta egy szabadrúgásból, az 53. percben Jean-Paul Abalo (első sor jobb szélén) megkapta második sárga lapját, a megítélt szabadrúgást Lee Chun Soo gólra váltotta, a 72. percben pedig Ahn Jung Hwan a győztes gólt is bevágta (1-2). Ezután ráadásul a játékosok a következő meccs bojkottálásával fenyegetőztek, ha nem rendeződik a prémiumuk körül kialakuló vita, a szövetségi kapitány lemondott, majd visszatért, és csak a FIFA közbenjárására kerülhetett sor a Svájc elleni találkozóra. Ilyen előzmények után az eredmény nem nagyon lehetett más, mint vereség Alexander Frei és Tranquillo Barnettagóljaival (0-2). Az utolsó fordulóban már biztos volt a kiesés, az ellenfél pedig a továbbjutásért küzdő Franciaország volt. A második félidőben Patrick Vieira és Thierry Henry is betalált, Togo pedig végül pont nélkül távozott (0-2).
2010 - Dél-Afrika
A legnagyobb reményekkel várt VB, a dél-afrikai "hazai" rendezésű torna igencsak csalódást keltő eredménnyel zárult. Hat afrikai csapatból három a csoportja utolsó helyén végzett, ismét csak egy csapat jutott be a nyolcaddöntőbe, és először fordult elő, hogy egy világbajnokságon a rendező ország válogatottja nem jutott tovább a csoportjából. Ghánát ugyan egy hajszál választotta el az elődöntőtől, de igazából az ő játékuk és teljesítményük sem volt meggyőző a torna korábbi szakaszai során.
Ghána
Ghána története során másodszor is kijutott a világbajnokságra, mégpedig egy új szerb szövetségi kapitány, Milovan Rajevac irányításával. Az első csoportmérkőzésüket éppen Szerbia ellen játszották a "fekete csillagok", akik a 74. percben Aleksander Lukovics kiállítása után emberelőnybe kerültek, majd a 85. percben Zdravko Kuzmanovics kezezése miatt büntetőhöz is jutottak, amit Asamoah Gyan ezúttal értékesített is (1-0). A második mérkőzésenAusztrália ellen hátrányba került a csapat a 11. perben, amikor Mark Bresciano nem túl veszélyes szabadrúgásába Richard Kingsonkapus nagyon ügyetlenül ért bele, és pont Brett Holman elé ütötte a labdát, aki pedig a hálóba juttatta azt. A 24. percben a gólvonalra visszahúzódó Harry Kewell karjáról pattant ki egy lövés, így az ausztrál játékos piros lapot kapott, Ghána pedig újra büntetőt, amitAsamoah Gyan megint csak értékesített, ezután azonban nem sikerült az emberelőnyt győzelemre váltani (1-1). Az utolsó csoportkörben a továbbjutásért küzdő Németországmár legyőzte a ghánaiakat Mesut Özil 60. percben szerzett bombagóljával (0-1), ám mivel Szerbia kikapott közben Ausztráliától, az afrikaiak végül a csoport második helyén végeztek, és második tornájukon másodszorra is bejutottak a nyolcaddöntőbe.
A tizenhat között a csoportjában az angolokat is megelőző Egyesült Államok következett. Kevin Prince Boateng az 5. percben meg is szerezte a vezetést, ami sokáig ki is tartott. A 62. percbenJonathan Mensah csak szabálytalanul tudta megállítani Clint Dempsey-t a tizenhatoson belül, a megítélt tizenegyest Landon Donovan étékesítette. A rendes játékidőben már nem esett több gól, a hosszabbításban viszont nem kellett sokat várni. A 93. percben egy előrevágott labdát Asamoah Gyan lőtt a hálóba, ami végül továbbjutást érő találatnak bizonyult (2-1). Ezek után a negyeddöntőben a torna talán legemlékezetesebb meccsén Uruguay volt az ellenfél. Az első félidő hosszabbításában Sulley Muntari távoli lövése meglepte Muslera kapust, így a "fekete csillagok" előnnyel vonultak a szünetre.Diego Forlán szabadrúgásból egyenlített az 55. percben, majd sem a rendes játékidőben, sem a hosszabbításban nem esett több gól. Ehhez persze az is kellett, hogy a 120. percben az uruk csatára Luis Suárez a gólvonalon kézzel hárítsa Dominic Adiyiah fejesét, majd pedig, hogy Asamoah Gyan kihagyja a büntetőt. Afrikai csapat még sohasem járt ilyen közel a VB-elődöntőhöz, ám bejutni ezúttal sem sikerült, hiszen a büntetőpárbajban végül Ghána is alulmaradt. (1-1) Dél-Afrika
Az első afrikai VB házigazdája a brazíl Carlos Alberto Pareira irányításával vágott neki a tornának. AMexikó elleni nyitómeccsen Siphiwe Tshabalalaelőnyhöz juttatta a "bafana bafanát", ám Rafael Marquez a 79. percben kiegyenlített, mivel Kathlego Mphela csak a kapufát találta el az utolsó percben, a végeredmény maradt a döntetlen (1-1). Egészen pocsékul sikerült Dél-Afrika második meccse Uruguayellen. Diego Forlán elképesztő nagy góljával már az első félidő közepén vezettek az uruk, majd a 76. percben Luis Suárez buktatásáért nem csak büntetőt ítélt Busacca a svájci játékvezető, hanem ki is állította Itumeleng Khune kapust. A tizenegyest ismét csak Forlánértékesítette, a hosszabbításban pedig még Alvaro Pereira is betalált (0-3). A nagy arányú vereségnek különösen akkor lett jelentősége, amikor az utolsó csoportkörben az éppen súlyos fegyelmezési válságon áteső Franciaország ellen sikerült nyerni, ám a pontegyenlőség Mexikónak kedvezett. Bongani Khumalo szögletből szerzett fejesgóljára és Katlego Mphela már Gourcuff kiállítása után emberelőnyben szerzett találatára mindenesetre csak Florent Malouda válaszolt a második félidőben, így legalább nem győzelem nélkül búcsúzott a VB-k történetének első olyan házigazdája, mely elvérzett már az első körben (1-2). Elefántcsontpart
A selejtezőket még a jelenlegi algériai szövetségi kapitány Vahid Halilhodzsics vezetésével vívták meg az "elefántok", ám az év eleji Afrika Kupa negyeddöntőjében való kiesés után távoznia kellett a bosnyák mesternek és a svéd Sven-Göran Erikssonvette át a helyét a kispadon. A sorsolás most sem kedvezett igazán Elefántcsontpartnak, két nagyobb nevű ellenfél is került a csoportba, mely végül erősebbnek bizonyult. A Portugália elleni első mérkőzésen nem túl eseménydús gól nélküli döntetlen lett a végeredmény (0-0), majd Brazíliával már nem sikerült felvenni a versenyt. Luis Fabiano a 25. és az 50. percben, Elano pedig a 62. percben is betalált már Boubacar Barry (a csapatképen első sor bal szélén) kapujába, mielőtt Didier Drogba egy fejessel a 79. percben szépített volna (1-3). Mivel az utolsó csoportkörben a két portugál nyelvű csapat egymás elleni döntetlenje már kettejük továbbjutását jelentette, az Észak-Koreaelleni nagyobb gólkülönbségű győzelem sem segített már az "elefántokon". Végül Yaya Touré (álló sor közepén), Romaric és Salomon Kalou (álló sor jobb szélén) góljaival a becsületgyőzelem összejött, így emelt fővel eshetett ki ezúttal is egy nehéz csoportból Elefántcsontpart (3-0). Nigéria
Nigériát egy torna kihagyása után vezette vissza a világbajnokságra Shaibu Amodu, a vezetők azonban akárcsak 2002-ben, megint beleestek abba a hibába, hogy a VB előtt leváltották a mestert, így érkezett a kispadra a svéd Lars Lagerbäck. A csoport nem tűnt ugyan túlságosan nehéznek, de az Argentína elleni vereség még előzetesen is benne volt a pakliban, ráadásul csak Gabriel Heinzének sikerült egy szöglet utáni fejesből betalálnia (0-1). Az igazán kellemetlen meglepetés a Görögország elleni mérkőzésen következett. Kalu Uche egy szerencsés szabadrúgással a 16. percben még ugyan megszerezte a vezetést, Sani Kaita 33. percben bután összeszedett piros lapja azonban végzetesnek bizonyult. Az addig a térfelükről is csak ritkán kimozduló görögök emberelőnyben átvették az irányítást és még a félidő legvégén egyenlített egy megpattanó lövéssel Dimitrios Salpingidis. A második félidőben Obasi még az üres kapuba se tudott betalálni, a 71. percben pedig az Vincent Enyeama által kiejtett labdát Vasileios Torosidistette a hálóba (1-2). És még ezek után is lett volna esélyük továbbjutni a "szuper sasoknak" egy Dél-Korea elleni győzelem esetén. A 12. percben Yussuf Ayila beadása után Kalu Uche újból megszerezte a vezetést, (2-2), a 38. percben azonban Lee Jung Soo egyenlített, majd a második félidő elején Park Chu Yung szabadrúgásgólja révén már Dél-Korea vezetett. Erre csak Yakubu Ayegbeni büntetőjével tudtak válaszolni a nigériaiak, a gólszerzőnek amúgy korábban megint az üres kapu bevétele is túl nagy feladatnak bizonyult, így szégyenszemre egyetlen ponttal a csoport utolsó helyén végeztek a többre hivatott zöldek (2-2).
Algéria
1986 után jutott ki a VB-re Algéria, mégpedig újraRabah Saâdane irányításával és az 1990-es Egyiptom elleni drámai meccs visszavágóján, hiszen a csoportban azonos pontszámmal és gólkülönbséggel végző csapatok Szudánban mérkőztek meg egypótselejtezőn. A dél-afrikai tornán aztán már sok sikerben nem volt részük a "sivatagi rókáknak", a nyitómérkőzésükön Szlovénia ellenük szerezte meg története első VB-győzelmét Robert Koren góljával, amikor Abdelkader Ghezzal buta kiállítása miatt már hátrányban játszottak az észak-afrikaiak (0-1). A második meccsen ugyan Anglia ellen sikerült kiharcolni egy bravúros döntetlent (0-0), ám a továbbjutásért küzdő Egyesült Államokkal szemben megint csak egy vereség lett a vége. A találkozó több kihagyott ziccert és egy-egy kapufát is hozott mindkét oldalon, az amerikaiak számára üdvösséget jelentő győztes gólt azonban csak a 93. percben sikerült megszereznie Landon Donovannak (0-1), Algéria pedig lőtt gól nélkül búcsúzott. Kamerun
Kamerun is egy kihagyott tornán tért vissza a VB-re mégpedig immár a hatodikra, mellyel tovább erősítették kontinensrekorderi pozíciójukat a "szelídíthetetlen oroszlánok". A szövetségi kapitány ezúttal a francia Paul Le Guen volt, a tornán az első ellenfél pedig Japán, és Stéphane M'Bia hibája után Keisuke Honda góljával az ázsiaiak nyerték a találkozót (0-1). A Dánia elleni mérkőzés biztatóbban indult, hiszen Samuel Eto'o a 10. percben megszerezte a vezetést, ám a 33. percben Niklas Bendtner kiegyenlített, a 61. percben pedig Dennis Rommedahl is betalált (1-2).Hollandia ellen így már matematikai esély sem maradt a továbbjutásra, és nem is sikerült szépen búcsúzni. Robin van Persie a 36. percben szerezte az első gólt, melyet Samuel Eto'o egy ajándékba kapott tizenegyesből még egalizált, ám a 83. percben Klaas Jan Huntelaar könnyű góljával nyert az Oranje (1-2), Kamerunnal pedig először fordul elő, hogy pont nélkül esett ki a csoportkörben.
Az Afrikai csapatok összesített teljesítménye a VB-ken
Jelmagyarázat:
R: résztvevő csapatok száma, S: selejtezőre nevező válogatottak száma, Tj: csoportból továbbjutók száma, LE: legjobb eredmény (NyD: nyolcaddöntő, Cs: csoportkör, ND: negyeddöntő), M: mérkőzések száma, Gy: győzelmek száma, D: döntetlenek száma, V: vereségek száma, GK: gólkülönbség, Pt/m: mérkőzésenkénti pontszám (győzelem: 3 pont)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése